Egyedülálló ízlése mellett India Mahdavi szuperképessége az, hogy nagyon ráérez arra, mi van épp a levegőben. Az esztétikai érték, amelyet egy-egy munkája befejeztével maga után hagy, megkérdőjelezhetetlen, mégis, nemcsak a vájt fülű dizájnfanatikusok tudják értékelni, hanem a csak a social mediában posztolni kívánó átlagember is.  A színes, picit luxus atmoszférákban jó létezni és klassz megmártózni egy-egy fantáziavilágában is. Csoda, hogy imádják a fiatalok a tereit?

Mahdavi 1962-ben született Teheránban, apja iráni, anyja angol-egyiptomi. Gyerekkorát a massachusettsi Cambridge-ben töltötte, itt kezdődött a színek iránti rajongása is - saját bevallása szerint különösen a Disney-mesék és a Bolondos Dallamok voltak rá nagy hatással. Hogy ilyen kozmopolita stílusban képes alkotni, valószínűleg neveltetésének is köszönhető: az USA mellett Német- és Franciaországban is élt, több művészeti iskolában is tanult, építészetet a párizsi École des Beaux Arts-ban, bútortervezést a New York-i Parsons School of Designban, grafikát a School of Visual Artsban.

Tanulmányai befejeztével rögtön visszament Párizsba, hogy a Liagre, egy berendezési tárgyakat is tervező belsőépítész stúdió művészeti igazgatója legyen. 1997-ben hagyta el az irodát, hogy saját vállalkozásba fogjon, ami ma egy saját párizsi üzletet, több showroomot, egy webshopot és tervezőirodát foglal magában. Azonban még mielőtt elindította volna saját bizniszét, megismerkedett egy étteremtulajdonossal, aki feszes büdzsével ugyan, de akart nyitni egy 80 szobás szállodát (a Townhouse Hotelt Miamiban), amely 1999-ben fel is tette a dizájnvilág térképére a fiatal tervezőt.

Menő hotelek és még menőbb éttermek tervezője

Ezután több megbízást is kapott szerte a világból, talán a korai munkái közül a legnívósabb a londoni The Connaught luxusszálloda bárja és a párizsi Le Germain hotel, ahova bekomponált egy 5 m magas, citromsárga, műgyanta női alakot is, amelynek lábai a hotel éttermében ragadtak, míg felsőteste már egy emelettel feljebb, a bárban sokkolja az italukat hörpintgetőket.

Hatalmas elismerés volt továbbá, hogy a macaronjairól híres Ladurée láncolat három cukrászdájának megtervezésére is felkérte. A stílus kötött, az ikonikus mentazöld árnyalatnak, és a Marie Antoinette-féle életérzésnek mindenhol meg kellett jelennie, a los angelesi, a tokiói és a genfi egységben is. 2014-ben aztán felkérték, hogy tervezze meg a többhelyiséges londoni Sketch éttermet, eddigi leghíresebb munkáját, a világ egyik legtöbbet posztolt vendéglátóegységét az Instagramon. Erről így nyilatkozik: „Nem akarom, hogy dicsekvésnek tűnjön, de megváltoztattam az emberek véleményét a rózsaszínről.” Fontosabb enteriőrtervezői munkái még a londoni Claridge’s luxushotel több lakosztálya, illetve a maranellói Ferrari étterem, a Cavallino belterei. Mahdavi több üzletet is tervezett: London egyik elegáns bevásárlóutcáján, a Sloane Streeten a Tod’s és a REDValentino üzletét, de az ikonikus berlini luxusáruház, a KaDeWe női ruhaosztályán is munkálkodott.

Mahdavi szeret kollaborálni is

Párizsban jelenleg három showroomja is van, ahol a saját tervezésű és gyártású bútorai tekinthetők meg (a webshopja mellett), de sokszor kérik fel együttműködésekre is: tervezett már székeket a Diornak, a Gebrüder Thonet Viennának, tapétát a De Gournay-nek, dolgozott a Nespressóval, a H&M Home-mal, a Pierre Frey-jel, a Louis Vuittonnal, a Bisazzával és a Guerlainnel is többek közt.

Sokan úgy gondolják, hogy a tervező máris nyomot hagyott, olyan hatást, amivel számolni kell. Ő maga azt gondolja, hogy úgy fognak rá emlékezni, mint a tervezőre, aki a színek nyelvét használta, ami egyúttal a szabadság nyelve is.

Mahdavi sokat merít iráni gyökereiből és a filmekből is – fiatal korában előfordult, hogy egy nap akár háromszor is beült moziba, hogy a jelenetek esztétikáját tanulmányozza. Munkásságát az amerikai és a spanyol Architectural Digest magazin is díjazta, de lett az év dizájnere a párizsi Maison & Objet-n is.