A dizájnbrand, amely elárasztotta a világot humoros konyhai eszközeivel: az Alessi sztorija
Az Alessi neve fogalom, ha dizájnos konyhai eszközökről vagy humoros használati tárgyakról van szó. A legnagyobb nevek dolgoztak már nekik, mint Marcel Wanders vagy Philippe Starck, segítve a lombardiai gyártót a világ élvonalába kerülni és ott is maradni. A Fratelli Alessi Omegna (FAO) gyárat és öntödét a korábban esztergályosként dolgozó Giovanni Alessi és testvére alapította 1921-ben az Orta-tó partján fekvő Omegna településen, hogy sárgaréz és nikkel-ezüst lemezeket dolgozzanak fel. Az első, nikkellel, krómmal vagy ezüsttel bevont termékeket a XX. század elejének legfontosabb osztrák és angol gyártói ihlették, és egy csapásra közismertek lettek aprólékos kidolgozásuk és tökéletes kivitelezésük jóvoltából. A 30-as években a vállalat növekedése felgyorsult, így több alkalmazottat tudtak felvenni, az értékesítési hálózat is fejlődött. 1932-ben csatlakozott a csapathoz Giovanni legidősebb fia, az 1945-ig a tárgyak nagy többségét tervező Carlo is, akinek köszönhetően megjelentek az első eredeti, nem más cégek által inspirált termékek is.
A II. világháború az Alessit is elérte, sok olasz gyárhoz hasonlóan nekik is át kellett állniuk fegyvergyártásra, de egyfelől ezt egy pozitív történésnek is lehet tekinteni a cég szempontjából, hiszen esélyt adott a menedzsmentnek, hogy a háború végeztével az alapoktól gondolja újra a működést. Egy sokkal tisztább termékarculatot alakítottak ki, amely kreativitásával képes volt a konkurenciával is felvenni a versenyt a fejlődő olasz dizájniparban.
A HoReCa-szektort kiszolgáló cégből lakossági márka
A vállalat az 50-es években fokozatosan elhagyta a lágyfémeket, és rozsdamentes acélra váltottak, a manufakturális termelést indusztriálissá alakítva át. A cég vállaltan a vendéglátóipart akarta kiszolgálni, szállodáknak, éttermeknek és bároknak gyártottak, új nevük is a koncepcióváltást tükrözte: ALessi FRAtelli (ALFRA). Elérkezett annak is az ideje, hogy a második generáció vegye át a stafétát: Carlo irányított, testvére, az 1945-ben érkező Ettore pedig a mérnöki csapat élére került, nagy szerepet vállalva a márka dizájn DNS-ének kialakításában. Ekkoriban jelentek meg a portfólióban bizonyos ipari stílusú termékek, mint az acélhuzalból készült kosarak és gyümölcsös tálak, és ekkor indultak az együttműködések a független tervezőkkel is, amely a mai napig is jellemzi a céget.
A 60-as években jelentek meg az első, lakossági termékek is, a Ceselleria Alessi kollekció a hagyományos ezüstnemű újraértelmezése volt. Bestseller lett, és ez megágyazott a cég nemzetközi sikerének is. 1964-ben 100 olasz brandet győztek le, amikor megnyerték a Mercurio d’Oro Award for Industry iparági díjat, ekkortól az egyik legkreatívabb vállalkozásként éltek a köztudatban.
Dizájnpályázatokkal az élbolyba
Az alapító unokája, a mai napig is irányító Alberto Alessi 1970-ben csatlakozott a céghez, ő hozta létre az Alessi d’Aprés projektet, amelyben olyan világhírű művészek is részt vettek, mint Salvador Dalí, Alessandro Mendini, Achille Castiglioni vagy Ettore Sottsas. A terve az volt ezzel, hogy az Alessit átpozícionálja a dizájn nagyágyúinak segítségével egy funkcionális tárgyakat gyártó cégből Design Factoryvé, ami sikerült is. A 80-as évek első felében Mendini partnerségével elindították a Tea & Coffee Piazza nevű kutatási projektet, amelynek célja az volt, hogy olyan friss hangokat, fiatal művészeket találjanak, akik képesek megújítani az otthoni használati tárgyak formanyelvét. A pályázati téma a teás- és a kávéskészlet volt, és hatalmas sikert aratott a kezdeményezés, tovább növelve ezzel az Alessi dizájnvilágban betöltött úttörő megítélését is.
Több nevesebb tervező karrierje is e pályázatnak köszönhetően indult el. A 90-es években az Alessi ennek analógiáján aztán elindította a Centro Studi Alessi (CSA) nevű projektjét, alapvetően ez is az új tervezők kibontakozását segítette. Olyan ikonikus termékek születtek a keretében, mint a Firebird öngyújtó vagy a Mary kekszesdoboz. A program továbbá magának a cégnek a látáskörén is tágított: vége lett az addig szinte kizárólagosan használt acél egyeduralmának, és megjelent mellette a porcelán, a fa, a műanyag, az üveg és a kerámia is. A tárgyakat bemutatandó 1998-ban megnyílt az Alessi Múzeum is Omegnában. A 2000-es években felmelegítették a kávéskészletes tervpályázatot is, a Tea & Coffee Towers révén született meg az együttműködés Zaha Hadiddal is többek közt. 2021-ben a cég fennállásának 100. évfordulóján különleges, újratervezett darabokkal rukkoltak elő hónapról hónapra, melyek idehaza csak az ország legnagyobb Alessi kínálatával is rendelkező Max Design Pop_up multibrand üzletben voltak elérhetők a MaxCity Lakberendezési Bevásárlóközpontban.