A német márka, amelyik mindig megérezte, épp mi van a levegőben: a Rolf Benz

Egy bútormárka, amely nemcsak, hogy újragondolta a nappali funkcióját, de sikerre is vitte filozófiáját. A Rolf Benz a minőségi, mégis trendi német márka szinonimája lett, amelyik nem félt meghallani az idők szavát, és mindig hozzáigazodni a jelenhez. Később egy albrandet is alapítottak, amely még inkább a lakberendezés szabadságát hirdette és hirdeti a mai napig is.

A korszak üzleti trendje szerint minél egyszerűbb és olcsóbb bútorokat kellett gyártani, hódítottak így a babzsákfotelek és heverők is, a német kárpitosmester ennek ellenére viszont a drágább és minőségibb darabok gyártására szavazott, folyamatosan kereste az új anyagokat és innovációkat, hogy beépíthesse őket a kollekciókba. 1971-ben kiállított a kölni bútorvásáron, és szerencséjére a világgazdaság épp felfutóban volt, így akadtak olyanok is, akik megengedhették maguknak a darabjait az új szlogenje értelmében: „living at its best”. Benz nem hagyta magát, ami profitja volt, azt visszaforgatta és megvásárolt Motzingenben egy kárpitosüzemet, hogy bebizonyítsa a világnak, hogy nem csak az olcsó és silány bútorokkal lehet nagyra nőni. 

Az 50-es és a 60-as években a nappalit csak egyféleképpen tudták elképzelni: középen a dohányzóasztal, egy kanapé az egyik oldalán, vele szemben pedig két fotel. Ez volt az elfogadott, így illett otthon vendégeket fogadni, reprezentálni. Az, hogy másképp legyenek a bútorok csoportosítva, fel sem merült. Illetve hát Rolf Benznek eszébe jutott, aki a feketeerdei Nagold településen indított egy kis bútorkészítő vállalkozást 1964-ben. Az ADDIFORM nemcsak egy kollekció volt, hanem egy filozófia is, amely megmutatta az embereknek, hogy a 70-es évek már egy új korszak, lehet másképp is élni: kényelmesen, nem mások iránti megfelelési kényszerrel.

A világjáró bútorok a szabadság hírnökei

A 80-as évek a társadalmi egyenlőségről és a szabadságról szóltak, az emberek individualistábbak lettek, felívelőben volt a turizmus is. Ezeket a folyamatokat Benz is felismerte, először ő kezdte el a bútorait szokatlan helyszíneken befotóztatni így. A bútorok kiszabadultak a mű enteriőrökből, és kerülhettek akár egy színházba, akár egy múzeumba, egy sziklaszirtre Szantorinin vagy épp a Gaudí által tervezett, barcelonai Güell Parkba is, ha ott mutattak éppenséggel jól. A reklámkampányoknak hatalmas visszhangja lett, a Rolf Benzet kiemelték konkurensei közül.

A 90-es évekre a márka már széleskörben ismert volt, a legvágyottabb német lakberendezési brand lett, elérkezett hát az idő, hogy külföldre is terjeszkedjenek: először Svájcban, a Benelux országokban és Ausztriában, majd a világ többi részén. Az egyik kanapéjuk központi elem lett még a televízióban is, a Forum 255 nevű szófára építettek egy műsort, a Die rote Couch-ot, azaz a Piros kanapét. A 2000-es években ünnepelte a márka a 40. születésnapját, ennek apropóján dobták piacra a DONO kollekciójukat. De számos nagy sikerű termékkel jelentkeztek még az évtizedben, amilyenek a PLURA és a MIO modellek vagy az EGO kanapé.