2021.12.10.
Költözöl vagy csak újra gondolod? Díszíted vagy éppen hogy egyszerűsítenéd?
Inspirálódj blogunkkal, ahol a Lakberendezők Országos Szövetsége választott lakberendező szerzői vezetnek végig minket hétről hétre a színek, trendek és stílusok tematikáin!
Csavard fel – vagy inkább ne?
Szerző:
Zsuzsics Renáta (LOSZ)
“Ha az ember a természet padlóján – a gyepen – végighever, csodálatosan érzi magát. Ha azt kívánom, hogy valaki érezze magát otthon egy lakásban, legszívesebben azt kívánnám, hogy legyen kedve, jó kedve végigheverni a padlón. Vagyis: legyen a padló olyan barátságos, üde, olyan hívogató, olyan otthonos, mint a lesüppedő karosszék, legyen olyan kiegyensúlyozottan szép és harmonikus, mint a föld, a talpalatnyi” – vallja Torday Aliz örökérvényű igazságokat megfogalmazó könyvében, melynek már a címe is izgalmas állítás: Lakni jó!

Mi más tehetné igazán hívogatóvá, puhává és kényelmessé lakóterünk padlóját, ha nem egy jól megválasztott szőnyeg?
A legbarátságosabb parafa padló, a legszebb erezetű faparketta is megkívánja e talpunk alá simuló lakástextil jelenlétét, hát még a hidegburkolat! (Egyedüli mentségünk talán az lehet, ha allergiában szenvedünk – ám ez esetben sem kell teljesen lemondanunk a szőnyegről, hiszen ma már antiallergén példányok is kaphatók, de az is megoldás, ha redukáljuk szőnyegeink számát, és csak ott helyezünk el egy gusztusunknak megfelelő darabot, ahol leginkább indokolt.)
Egy kis szőnyegtörténelem
Az emberiség kultúrtörténetében mindig is különleges helyet elfoglaló szőnyeg a nomád életmódot folytató népek szükségletei nyomán született. A szőnyegkészítés művészetének legidősebb tárgyi emléke időszámításunk kezdetét mintegy fél évezreddel előzi meg. Kis- és Közép-Ázsia, a Kaukázus, Irán, Afganisztán, Észak-India és Kína jelenti a szőnyegkészítés bölcsőjét: a hegyvidékeken és fennsíkokon folyó állattenyésztés bőven szolgáltatott nyersanyagot, főleg gyapjút. Az eleinte csak a viszontagságos klímaviszonyok ellen védő használati tárgyon keresztül a szépség iránti vágyukat is egyre inkább kifejezésre juttatták készítői, így az évszázadok során a szőnyeg művészi értéket képviselő luxuskellékké avanzsált a keleti pompát szomjazó Európában, majd a tengerentúlon is. Vigyázat: a perzsaszőnyeg fogalom – ne essünk azonban abba a hibába, hogy minden keleti szőnyeget ezzel a névvel illetünk!
Ma már nem csupán népcsoportok históriáját, tradicionális motívumkincsét szövik szívvel-lélekkel szőnyegbe, hanem kortárs dizájnerek fantáziadús ötleteit is.
Tipológia
A szőnyegeket elsődlegesen gyártástechnológiájuk alapján különböztetjük meg: léteznek kézi és gépi technikával készült darabok. A kézzel készült – ezért drágább – szőnyegek lehetnek csomózottak, szőttek vagy hurkoltak.
A hagyományos keleti szőnyegeket csomózzák, legértékesebbek közülük a növényi festékkel színezett antik szőnyegek: a csomószámból, színezésből, mintázatból következtetni lehet a származási helyükre. A gyűjtők által keresett, értékálló darabok műkincsnek is minősülhetnek.
Egyre népszerűbb a Kis-Ázsiából származó kézi szövésű kilim (vagy kelim): igazi aduász, mert minden lakberendezési stílusban megállja a helyét. Birka- vagy kecskegyapjúból, néha selyemből szövik. Falra helyezve is igen dekoratív. Mindkét oldala használható, érdemes alá csúszásgátló hálót tenni.

A kelim szőnyegek európai változata a torontáli szőnyeg. A kézzel szőtt gobelin, ha iparművészeti tervezésű és impozáns méretű, faliképként díszítheti a középületek, szállodák fogadóhelyiségeit. A gépi szövésű szőnyegek a gyártási mód alapján lehetnek takarékosabb, nagy kopásállóságú sima (például kókusz-) szőnyegek vagy jobb minőségű, esztétikusabb kivitelű velúr szőnyegek.
A nem szőtt gyártási technológiával készült tűzött szőnyegeket ún. tufting eljárással állítják elő: erős polipropilén vagy juta alapszövetbe speciális gépen tűsor tűzi le a rugalmas, dekoratív (gyakran poliamid) anyagú járófelületet képező szálrendszert, melyet a hátoldalon ragasztással rögzítenek. A tűzött szőnyegeket méterre lehet megvásárolni, az üzletekben általában lehet kérni szegélyvarrást, amivel a két végén megakadályozható a szőnyeg elbomlása. (Léteznek kézzel tűzött szőnyegek is, ezek azonban nem kizárólag kézi eljárással készülnek: a fonalhurkokat „tűzőpisztollyal” nyomják át az előre megszőtt alapszöveten.)

A tűnemezelt szőnyegek gyártása során az (általában polipropilén vagy poliamid) alapanyagból úgynevezett szálbundát készítenek és azt egy speciális gépen horgas tűkkel átszúrják, a szálakat kuszálják, majd rögzítik. A felület bolyhozható, nyírható, így a velúrhoz hasonló felület is előállítható.
Megjelenésük szerint a szőnyegek lehetnek középszőnyegek, futószőnyegek, padlószőnyegek és rongyszőnyegek.

A faltól falig tartó szőnyegóriásoktól sokan ódzkodnak, de érdemes szem előtt tartani, hogy meleg hatású, összefüggő felületük puha, csendes járást biztosít, illetve ma már bámulatos, jobbnál jobb tulajdonságokkal rendelkező, luxusszámba menő típusok is színesítik a kifejezetten széles palettát. A mintaválasztásnál vegyük figyelembe meglévő bútoraink és tárgyaink stílusát, színvilágát, otthonunk méretét – kis alapterületű lakásba ne kerüljön nagymintás, harsogó modell!
A kedves-vidám rongyszőnyegek örökzöld favoritok: nem hivalkodóak, takarékosak, tisztításuk egyszerű – ne becsüljük hát alá őket, egyáltalán nem ciki rájuk voksolni.
Felhasználásuk szerint megvizsgálva a szőnyegeket megkülönböztetünk szobai, fürdőszobai, lépcső- és szennyfogó szőnyegeket, sőt, ma már divat a kültéri szőnyeg is. A klasszikus kategóriák összemosódni látszanak, hiszen a technológiai fejlődés multifunkcionális darabokat is kínál, illetve a trendek ismét előtérbe helyezik a szobaszerű, kényelmes fürdőket, ahova (megfelelő szellőzés esetén) bátran fektethetünk akár keleti portékát is.
Hova és mekkorát?
A szőnyegek esetében igenis a méret a lényeg!

Az étkezés helyét remekül kijelölhetjük könnyen tisztítható, nem feltétlenül drága szőnyeggel. Alapvetően két kapaszkodónk lehet a megfelelő hossz és szélesség meghatározásakor: az asztallappal azonos nagyságú darab praktikus, mert a székek mozgatása nem ütközik akadályba, alternatíva pedig – ugyanezen okból kifolyólag – a jóval nagyobb méretű szőnyeg, amelyen kényelmesen elfér az összes szék akkor is, ha kihúzzuk őket és rajtuk ülünk. A lényeg tehát: a kettő közt nincs arany középút, a székek ne “lógjanak” le! Kerek asztal alá kerek vagy négyzet alakú szőnyeg illik legjobban, a négyzet és téglalap alakú alá az azokra rímelő forma, míg az ovális étkezőbútor téglalap alakú szőnyegen mutat legjobban.

A nappaliban kiindulási pont a kanapé mérete: a szőnyeg hosszabb oldala haladja meg minimum 20 centiméterrel annak szélességét, így szépen keretezi majd az ülőbútor előtti teret, megvendégelve további foteleket vagy puffokat is.

Kisebb szőnyegeket egymáson rétegezve is elhelyezhetünk, egyfajta patchwork hatást keltve – fontos azonban, hogy nagyjából azonos vastagságúak legyenek. Kivételt tehetünk, ha természetes alapanyagú, például szizálból készült szőnyegen helyezünk el egy szerényebb méretű szőnyeget vagy éppen (faux) szőrmét.

A kisebb darabokkal ki is emelhetünk egy-egy mobíliát vagy építészeti elemet, például egy komódot vagy kandallót. A látványos központi minta nem fog érvényesülni masszív dohányzóasztal alatt!
A sarokkanapé nemcsak nagy teret kíván maga körül, de impozáns méretű szőnyeget is, amely inkább nyúljon be az ülőalkalmatosság lábai alá, semmint előtte érjen véget. Esztétikus megoldás egyetlen nagy szőnyeget tenni a szoba közepére, amely szinte szőnyegpadlóként viselkedik, s tálcaként tartja össze a bútorokat.
Körben legalább 90 centiméteres sáv maradjon, hogy maga a szőnyeg ne vesszen el az enteriőrben, illetve az ajtókat, franciaablakokat is kényelmesen ki lehessen nyitni. Kerüljük azonban a túl nagy szőnyegeket, például az ülőbútorokat és az étkezőasztalt is összefogó méretet, mert ez már visszás hatást kelt: a szakmabeliek “repülő szőnyeg effektusnak” titulálják, s joggal berzenkednek tőle, mert azt a képzetet ébresztheti bennünk, hogy az óriási lakástextília, ha netán felemelkedni támadna kedve, magával repítene bennünket összes berendezési tárgyunkkal együtt.
Ugyanúgy óvakodjunk a miniatűröktől is, mert ezek kádkilépő módjára árválkodnak majd a lakószobában. Kisebb méretű szőnyeget dívány elé csak akkor tegyünk, ha értékes vagy különösen szép, szívünknek kedves – a fent említett módok egyikén, más darabokkal rétegezve csalhatunk picit. Kislakásban fejvesztés terhe nélkül tehetünk apróbb szigetnyi szőnyeget az ugyancsak kompakt szófa elé, ha esztétikusan kitölti az ülőbútorok közti helyet. (Mindig szebb, ha a kanapénak legalább a lába a szőnyegen áll, de érdemes észben tartani, hogy a súlyos bútorok bizony nyomot hagynak a vastagabb szőnyegeken, például a hosszabb szőrű, borzas shaggy-n.)
Átlagos méretű hálóban is kerülhet terebélyes szőnyeg az ágy alá. Nem kell feltétlenül akkora, hogy az éjjeliszekrények is elférjenek rajta, pozicionálhatjuk úgy, hogy csak a lábunk felőli részen lóg túl hosszában – szélessége viszont legyen elegendő ahhoz, hogy felkeléskor puha felületre léphessünk.
Ha tárolunk az ágy alatt vagy éppen allergiásak vagyunk és fontos a jól takaríthatóság az amúgy is nehezen megközelíthető területen, tanácsos kilépővel biztosítani mindkét oldalon kényelmünket. Az ágy előtt elhelyezett hosszúkás szőnyeg rendkívül dekoratív lehet, főleg akkor, ha hossza meghaladja fekvőbútorunk szélességét.

A közlekedőkben, a folyosókon és a bejáratnál is kerülhet szőnyeg a talpunk alá – az áthaladó forgalomra való tekintettel lehetőleg egyszerűen tisztítható, strapabíró darab, amely nem csúszkál. A kerek szőnyeg szimpatikus és a teret vizuálisan tágító megoldás olyan zónákban is, ahonnan több ajtó nyílik. Átmérője ne legyen túl kicsi, különben ellenkező hatást eredményez!
Természetes vagy mesterséges?
A csomózott és tűzött szőnyegek leggyakrabban gyapjúból és természetes selyemből készülnek, ezért ellenállóak, ragyogó színűek – no és mindezek okán felettébb drágák. A birka- és kecskeszőrön kívül a teveszőr alkalmazása is előfordul. Páratlan a maga nemében az új-zélandi gyapjú. Az anyag természetes kosztaszító hatású.
A selyem különösen pazar ezüst- vagy aranyszálakkal gazdagítva. A gyapjú-selyem kombinációval büszkélkedő szőnyegek csomósűrűsége is kivételes. Sok természetes alapanyagú szőnyeg készül ellenálló pamutból, hőszigetelő és légáteresztő tulajdonságú kenderből, biológiailag könnyen lebomló, rugalmas juta- vagy szizálrostból.
Természetes eredetű, de mesterségesen előállított anyag a selyemhez hasonló tapintású és megjelenésű, csodálatos színekben pompázó viszkóz. A szintetikus alapanyag kedvezőbbé teszi a szőnyegek árfekvését, sőt számos egyéb előnnyel ruházza fel, így például akár kültéri használatra is alkalmassá teszi őket.
A köznyelven nejlonnak nevezett poliamid szálai puhák, fényesek és igen ellenállóak.
A poliészter a PET palackok alapanyaga is, rendkívül rugalmas, erős, nehezen szakad, nem szívja be a nedvességet, emellett jól színezhető és nem fakul ki egyhamar. A polipropilén mind magában, mind egyéb szálakkal keverve használatos, vékony, gyakorlatilag vízálló anyag, melynek tartóssága és hőszigetelő képessége sem elhanyagolható.
A tartós szépség titka
Főleg a kézzel csomózott és tűzött szőnyegekkel bánjunk kesztyűs kézzel, így
- kerüljük a szőnyegporoló használatát
- hetente maximum egyszer porszívózzuk őket, alacsony fokozaton (háziállatok által birtokolt és nagyobb átjáró forgalomnak kitett szőnyegek esetén ettől eltérhetünk)
- ne csavarjuk fel őket a meleg évszakokban sem, ha mégis megtesszük, semmiképpen ne hajtogassuk őket, mert maradandó törések alakulhatnak ki (kivétel a kilim)
- a meglazult rojtokat ne húzzuk ki – ha muszáj, inkább vágjuk le őket
- ne helyezzünk rájuk súlyos bútorokat
- 3-4 évente alaposan tisztíttassuk ki őket erre szakosodott helyen
- az esetleges szennyeződések maradványait gyorsan porszívózzuk ki, a foltokat kívülről befelé haladva, nedves szivaccsal itassuk fel (ha a víz nem elegendő, speciális tisztítószerrel), majd hagyjuk szabad levegőn megszáradni (viaszt és rágógumit zacskóba kötött jéggel, kávéfoltot szénsavas vízzel kevert semleges tisztítószerrel, vörösbort egy jó óráig rajta hagyott durva sóval beszórva, majd azt felporszívózva és nedves szivaccsal áttörölve távolíthatunk el)!
A szintetikus szőnyegekkel kevésbé körültekintően kell bánni, tisztításuk is sokkal egyszerűbb.
Színek és minták
Amennyiben új szőnyeg vásárlására szántuk el magunkat, könnyebb helyzetben vagyunk, de akkor se keseredjünk el, ha a már birtokunkban lévőt kell a berendezéshez igazítani.
Egyszínű szőnyegek
Ha a telt színeket kedveljük, szőnyegünk legyen világosabb árnyalatú, hogy ne keletkezzen túlságosan élénk színfolt a padlón (hacsak nem pont az a célunk, hogy határozottan kijelöljünk egy adott zónát vagy funkciót). A berendezéstől függően játszhatunk ugyanazon szín megannyi árnyalatával, de kromatikus palettát is létrehozhatunk egy egészen más, de harmonikus szín hozzáadásával.
Ha mégis erőteljesebb szín mellett döntünk, megjeleníthetjük elmosódó-fakuló árnyalatokkal, például antik szőnyegen, vagy délavé eljárással szándékosan éltesebbé tett modern darabokon.

Az elsődleges színek (piros, sárga, kék) ideálisak a LEGO-színűre hangolt gyerekszobákban. Ne feledjük persze, hogy a világos árnyalatok mindig kényesebbek.
Minta minta hátán
A határozott, pontos vonalak jellemzte geometrikus minták absztrakt festményeket idéznek, karakteres látványuk félreérthetetlenül definiálja a teret. Tanácsos a kárpitos bútorok színét a szőnyegben előforduló árnyalatok egyikéhez igazítani. A minták révén akár háromdimenziós hatás is elérhető, amely különösen passzol a modern stílushoz. Divatossá váltak az elmúlt évek során a marokkói Beni Ouarain törzstől eredő, nyers gyapjúszín és nyers barna (vagy feketére festett) gyapjú keverékéből szőtt, általában szimpla rombusz alakzatú mintákkal ékesített, sokféle stílushoz illő berber szőnyegek.
Kaméleon a padlón
Ha finoman rétegezett, egymástól alig különböző árnyalatok dominálnak a szőnyegen és az alatta levő burkolaton, távolról szinte árnyéknak tűnik a leterített lakástextília. A szőnyeg szegélye lehet kontrasztosabb, de nem kell, hogy kiabáljon. A ton sur ton paletta mindig elegáns és visszafogott, jól áll mind az ódon kincsekkel, mind a legmodernebb bútorokkal berendezett miliőnek, igazi passepartout.
A fekete-fehér, alig- vagy önmagukban mintás, csak közelről észrevehető mikromotívumokkal díszített szőnyegek ínyenceknek való vizuális csemegének számítanak.

Szőnyeg gyanánt teríthetünk a padlóra igazi állatbőröket és -szőröket (például szarvasmarhabőrt), vagy ezek egyre élethűbb, esetleg szándékosan szürreális utánzatát is. Valódi vagy szintetikus bőrből való, különleges struktúrájú és formájú darabok is léteznek.

Ha mindezen ismeretekkel és tanácsokkal a tarsolyunkban sikerül meglelni és elrendezni a saját magunk és otthonunk számára leginkább megfelelő szőnyeget, ne habozzunk: kényeztessük talpainkat (és szemeinket), mezítlábazzunk kedvünkre, sőt, a bevezetőre visszagondolva – miért is ne? – heveredjünk le rá!

Képek forrása: jonathanadler.com, cosedicasa.com, designportland.org, nodusrug.it, rugvista.hu, houseandgarden.co.uk, thesweetbeastblog.com, benuta.it, diotti.com, carpetvista.hu, sitap.it, dutchbone.com, marandshop.com, ditreitalia.com, innoshop.hu, wehkamp.nl
Vissza