Matéria-mustra: A rattan

Hónapról-hónapra jelentkező matéria-mustránk során górcső alá vesszük a legtrendibb anyagokat. Legújabb cikkünk fókuszában a rattan áll.
 

MATÉRIA-MUSTRA

Szerző: Zsuzsics Renáta lakberendező (LOSZ)

Ki ne találkozott volna saját vagy valamelyik ismerőse otthonában karcsú, hajlított formáiról és tipikus szövéséről felismerhető rattanbútorral? Jellegzetes mézsárga színe bizonyára mindannyiunkban azonnal felsejlik, hiszen korábban sokáig divatosnak számított, ma pedig reneszánszát éli.    
    
Magyarul nemcsak rattan, de rotáng néven is hallhatunk róla – az utóbbi valójában a leggyakoribb típusfajra utal (Calamus rotang). A 20. század első felében spanyolnádként is emlegették.



A rattan pálmaféle, s leginkább az Egyenlítő környéki meleg, párás éghajlaton fordul elő. Főleg Délkelet-Ázsiában és Nyugat-Afrikában, de Indiában és Ausztráliában is honos. (A piacon lévő rattan 80%-a Indonéziából érkezik.)

A rattanpálma, bármily meglepő is, kúszónövény: liánszerű ágai tüskékkel kapaszkodnak a fákon.
Létezése a biodiverzitáson múlik, monokultúrában nem tud boldogulni – természetes szimbiózist alkot a szomszédos fákkal. Szüksége van a dzsungelre, ugyanakkor, mondhatni cserébe, védelmezi is azt: ahol rattan nő, ott gazdasági értéke segíthet megőrizni a trópusi erdőterületeket, mivel alternatívát kínál a fakitermeléssel szemben. A rattanvessző a világ egyik legértékesebb nem faanyagú terméke, ráadásul szinte minden abból készült portéka vadon termő példányokból származik.

A rattan sokkal gyorsabban is növekszik, mint a legtöbb trópusi fa – azaz hamar megújuló erőforrás.
Betakarítása könnyebb, jóval egyszerűbb kellékeket igényel: helyi gazdák végzik kézzel, vagyis környezetbarát módon. Szállítása sem olyan körülményes, mint a nehéz fáé.

Mindezek révén az erdőfenntartás potenciális eszközének számít, termesztésének támogatása aktívan hozzájárul bolygónk esőerdőinek megőrzéséhez. Igazi szupernövény!



Hatszáz különböző faja létezik, melyek közül csak körülbelül harminc szerepel a kereskedelmi forgalomban, sokukat mindmáig meg sem vizsgáltak az esetleges ipari felhasználás szempontjából.  

Fajtól függően akár 2-300 méter hosszúra is nyúlhat. Tömör törzsének keresztmetszete kör alakú, átmérője pedig a 20 centimétert is elérheti. A természetes, homogén szálak kapilláris szerkezete erős, mégis rugalmas, háromdimenziós módon formálható, mondhatni high-tech anyaggá teszi a rattant.

Strapabíróbb külső héjából és gyengébb belsejéből telt vagy lyukacsos fonatokat, kosarakat készítenek a szövőmesterek. A klasszikus lyukacsos thonet anyagot régen főleg székek ülőfelületéhez használták – például a névadó legendás 14. számú székéhez. Radiátorok eltakarására, térelválasztóként, paravánok és olyan szekrények ajtófrontjának anyagaként is kiváló, amelyeknél lényeges a szellőzés.



A bútorok teherviselő szerkezeteihez szükséges rattanrudakat főzik, szárítják, majd sablonokkal formára hajlítják. Általában meghagyják eredeti színüket, olykor azonban fehérítik, illetve a kívánt árnyalatra pácolják őket. 



A rattant tehát nagyon könnyű kreatívan megmunkálni, hővel és vízzel alakítani – a tapasztalt mesterek keze nyomán igazi remekművek születnek.

Korunk dizájnerei és innovatív matériákra vágyó gyártói sem tétlenek persze: a rattan más anyagokkal történő társításán túl annak egészen élénk árnyalatokra színezésével is sikerrel kísérleteznek, tovább fokozva a benne rejlő lehetőségeket. 

A lakberendezésben az 1600-as évektől kezdve hódított: XV. Lajos udvarában a hölgyek és urak már élvezhették a kecses, rokokó stílusú rattanmobíliák kényelmét. A dizájnkitérőként fentebb említett Thonetnek köszönhetően a bécsi kávéházak vendégei időzhettek a történelmet író ülalkalmatosságokon, melynek népszerűsége azóta is töretlen. 

Újabban nagy hangsúlyt kap a lakáskultúrában a biofília, vagyis a természettel való minél szorosabb együttélés – ez nem csupán azt jelenti, hogy a flóra képviselői szép számmal  költöznek be a négy fal közé, összemosva az exteriőr és enteriőr határait, de a természetes anyagok (köztük a rattan) mind gyakoribb alkalmazását is.



Friss trend az organikus minimál: a fegyelmezett, puritán terek nemegyszer hideg-rideg szigorába a natúr anyagok változatos, látványos textúrái és tónusai, szelíd formái lopnak némi melegséget, kellemesebbé, barátságosabbá téve a miliőt az ott tartózkodó számára. 



A hajlított rattan finom ívei mintha varázserővel bírnának, rögtön otthonosságot teremtenek. 



A játszi könnyedséggel mozgatható ülő- és pihenőbútorok, míves ágyvégek mellett az apróbb kiegészítőket – előszobafogasokat, tükörkereteket, újságtartókat, lámpabúrákat, eltérő méretű kosarakat – is rajongva (és szinte mértéket nem ismerve) halmozza a vidám, tarkabarka (néha azért kicsit csendesebb) bohém vagy boho stílus is.



Az egzotikumra szomjas maximalista irányzatba ugyancsak pompásan beilleszthető a rattan, de a távol-keleti ihletésű és a zen nyugalmát óhajtó lakóterekből sem hiányozhat.

Otthonunk rattanból készült ékeinek szépségében egy kis odafigyelés és gondoskodás árán sokáig gyönyörködhetünk, ha néhány hetente nedves, nem agresszív tisztítószerrel átitatott szivaccsal, puha kendővel letörölgetjük őket. Kerülendő a közvetlen, tűző napfény és a forró, száraz levegő (például a radiátorok közelében), elvégre a rattanpálma a természetben is a páradús helyet kedveli. 


 
Képek forrása: rawpixel.com, iddesign.hu, queenhometextil.com / alhambrafabrics.com

Vissza