4. nap: Könyvespolc-stylingra fel!

- tematika szerint (regények, szakkönyvek, képes albumok – a sorozatokat mindig ajánlatos egyben tartani)

- a könyvgerinc színe szerint (trendi a szivárvány színeinek megfelelő sorrendben elrendezni őket, sőt, van, akinek a gerinccel befelé fordított könyvek homogén látványa okoz katarzisélményt – csak akkor ajánlatos azonban az utóbbi kipróbálására vetemedni, ha ritkán ütjük fel a birtokunkban lévő köteteket)

- méret (és súly) szerint (a nehéz, vaskos kötetek jobban érzik magukat az alsó polcokon, a karcsúbbak és könnyebbek bátran ülhetnek a magasban, egy rossz mozdulat révén a fejünkre pottyanva sem tesznek nagy kárt bennünk).  - ha alapvetően elégedettek vagyunk könyvespolcunk látványával, nem kell feltétlenül lepakolni róla mindent, bár a profik megteszik, hiszen a néma mesterek is megérdemelnek időnként egy törlőkendő vagy gyapjú poroló általi felfrissülést
- érdemes fotót készíteni a jelen állapotról, ha netán visszasírnánk a régi rendet, mert első styling-próbálkozásaink nem sikerülnek úgy, ahogy vártuk, esetleg szeretnénk összevetni a végeredményt a korábbi látvánnyal
- vizsgáljuk meg, együtt vannak-e sorozataink darabjai – ezeket tartsuk egy csoportban, bár ha nagyon népes szériáról van szó, érdemes megtörni az egyforma kötetek kígyózó sorának egyhangúságát, mégpedig a polc-styling elementáris trükkjével: 
- a függőlegesen álló könyvek közé iktassunk be itt-ott alacsonyabb blokkokat, melyeket vízszintesen fekvő kötetek alkotnak; tetejükön elhelyezhetünk egy-egy különleges tárgyat, kaspóban ülő kisebb növénykét, fotókeretet: az eltérő magasságok és formák, vissza-visszaköszönő árnyalatok és textúrák váltakozása adja majd meg a tökéletes ritmust (a diagonálban, aszimmetrikusan elhelyezett erősebb színfoltok például kiválóan működnek)
- hajlamosak vagyunk a könyvek elé felsorakoztatni mindenféle apróságot, holott sokkal hatásosabb, ha mögöttük, részleges takarásban vonzza magára a tekintetet egy kép, bekeretezett poszter vagy érdekes borítóval büszkélkedő, karcsú (így stabilan álló) keménytáblás könyv – elég, ha a lényege jól látható, az itt-ott kitakart apró részletek csak izgalmasabbá teszik a látványt
- a sok-sok miniatűr dekoráció nemcsak porfogó, de aligha érvényesülnek az egyes aprócska  darabok, ha nem csoportokba rendezve vagy speciális bemutatódobozokban kapnak helyet – matchbox- vagy figuragyűjteményünknek találjunk méltó helyet, ne kallódjanak erre-arra!
- a színes könyvek jól érvényesülnek a fehér könyvespolcokon, aki éppen vásárlás előtt áll, ne féljen attól, hogy unalmas lesz a bútor; a nyitott, térelválasztónak is alkalmas polcok mögötti részeket azonban sötét színűre is festhetjük: a kontraszt erős, de mivel két nem-színt alkalmazunk, nem lesz disszonáns
- a megunt, sosem forgatott, számunkra érdektelen köteteket kiszelektálhatjuk, túladhatunk rajtuk ismerősök körében, csere-bere fórumokon, de jótékony célú licitre vagy adománynak is felajánlhatjuk őket – ne feledjük, a könyv tudást és értéket képvisel, még rohamléptekben  digitalizálódó világunkban is megbecsülendő!

Vissza