5. nap: Tegyünk a természetért!

Időről időre érdemes elgondolkodni enteriőrfrissítés közben azon, mennyire környezetbarát módon lakjuk otthonunkat – s vele együtt tágabb környezetünket, a Földet.

Bizonyára mindannyian régóta szelektíven gyűjtjük már a papír-, műanyag-, fém- és üveghulladékot, s ellenőrizzük is néha az interneten, változtak-e a helyi szabályok. Talán a konyhapultunkon is csücsül már egy kisebb tárolóedény, amelyben a tányérunkra nem került, de kiválóan komposztálható gyümölcshéj, zöldségmaradék landol. 

A következő lépés lehet a használt, már nem elajándékozható állapotú textíliákra való odafigyelés – bár nem találkozunk úton-útfélen az ezeket befogadó konténerekkel, a küldetés egyáltalán nem lehetetlen. Értékeljük és használjuk fel ötletesen a maradék szövetféléket– ha mi magunk nem vagyunk DIY-guruk, adjuk tovább másnak, aki tud velük mit kezdeni!



Indirekt módon, a másik oldalról megközelítve is segíthetünk textilfronton: ha szőnyeget keresünk a talpunk alá, választhatunk a fenntarthatóságra fókuszálva készült tervezői darabot, amelyet ipari gyártásból visszamaradt gyapjúfilc és cérnák újrafelhasználásával szőttek.

A recycling mellett az upcycling könnyen tanulható tudományával is megbarátkozhatunk: egy mutatós, de az idők során szépséghibássá lett tárgynak adhatunk más funkciót, így, ha nem is eredeti pompájában tündököl, új életre kelhet.

Néhány példa az eltérő szerepben való hasznosításra – avagy hogyan gyakorolhatjuk az upcycling művészetét otthonunkban, egyszerűen:

- a formás tégelyek, melyekben hajdan talán illatgyertya égett, esetleg arckrémet tartalmaztak, remekül beválnak mint növénycsíráztató üvegcsék, de apróságok (mondjuk gombok, kapcsok) tárolására is alkalmasak

- régi, kopott ablakkeretbe tehetünk vintage posztereket, botanikai ábrákat, ha szeretjük a country stílust; loft-rajongók számára erőteljesebb grafikákat is elbír, sőt, még izgalmas lerakóasztal is válhat belőle

- aljukat vesztett csészéinkbe önthetünk gyertyaviaszt, nevelhetünk bennük növénypalántát, de ad-hoc vázává is avanzsálhatnak egy tenyérnyi virágfej számára, míg a bögrék kiváló ceruza- és ecsettartók; a dédnagymamáinktól örökölt (akár csorbácska) csuprok a barátságos skandináv ihletésű, de még az ultramodern konyhákban is kedves színfoltot és kontrasztot jelentenek – a bennük tárolt fakanalakkal a ránk hagyott, megsárgult szakácskönyvek, kézzel rótt instrukciók alapján főzőcskézhetünk (sőt: a kincsként őrzött recepteket kreatívan, üveg alatt elrendezve igazán egyedi és különleges konyhai hátfallal is büszkélkedhetünk) 

- hiányos, ódon, ám tetszetős küllemű evőeszközökből dekoratív bútorfogantyú lehet rusztikus környezetben, modernebb hangvételűben pedig finoman nosztalgikus háromdimenziós falikép, ha mély keretben kapnak helyet

- a patinás mérőrúd vagány fogassá léphet elő a falra csavarozva

- a nagyobb befőttesüvegek lanternaként maradhatnak társaink a teraszon vagy a kertben az egyre kellemesebb estéken.



S hogy mit tehetünk dizájnfanatikusként azért, hogy ökológiai lábnyomunk ne vetekedjék a jetiével? 

Részesítsük előnyben azokat a márkákat, amelyek dizájnfilozófiájában kulcsfontosságú a környezetvédelem: 

- újrahasznosított csomagolóanyagot használnak

- megújuló energiaforrások bevonásával működtetik telephelyeiket

- a gyártási hulladékot okosan lényegítik át (például a szorgos poszméhek számára készítenek belőle kaptárakat)

- az újonnan előállított matériák helyett fokozatosan áttérnek már létező, újrahasznosítandó alapanyagok feldolgozására (a műanyagon túl az üveg is gyakorta kap második esélyt)

- minél több munkafázist igyekeznek manuálissá tenni (tehát nem géppel, hanem kézzel történik az összeszerelés)

- repertoárjukban szerepelnek másodkézből származó, fellelt darabok is, némiképpen újraértelmezve.



Padlásról, garázsvásárból megmentett kisebb-nagyobb mobíliákkal kombinálva vadonatúj bútorainkat különösen érdekes, sajátos, csak ránk jellemző hangulat születhet. Legyünk bátrak – egy próbát mindenképpen megér!



A kiváló minőséget képviselő termékeket hosszú ideig élvezhetjük – sőt, törekedhetünk arra, hogy gyermekeinknek is továbbadhassuk majd őket. Tipikusan a korral növekszik az értékük a valódi keleti szőnyegeknek, a formatervezők ikonikus darabjainak, főleg a külön- vagy neves évfordulók alkalmából való újrakiadásoknak, a nagy márkák ünnepi kollekcióiba tartozó kuriózumoknak.

Az odafigyeléssel és törődéssel használt bútorok, dekortárgyak még sokak számára szerezhetnek örömet.  

A bennünket az 5. nap végére körülvevő, reményeink szerint immár tavasziasra hangolt lakókörnyezet elmélyítette kapcsolatunkat a természettel – s ez a kötelék a legmelegebb évszak, no meg a terasz-szezon közeledtével csak szorosabbá válik majd. Erősödik bennünk a szabadság utáni vágy, érezni szeretnénk talpunk alatt a fű simogatását, kezünkön a langyossá melegedett tó vizének hullámzását, a fülünket kényeztető madárdalt.

Tegyünk mostantól kezdve még tudatosabban azért, hogy a felbecsülhetetlen értékű kincset jelentő természetben sokáig otthon érezzük magunkat. Törődjünk vele legalább úgy, ahogyan a négy falon belül kialakított fészkünkkel tesszük, sőt! 

Sokkal hosszabb távra szólnak közös terveink: oltalmazzuk, védelmezzük – megérdemli.

Képek forrása: fiskarsgroup.com, royalcopenhagen.com, slamp.com, iddesign.hu